A kitöltés az elszámoló számla segítségével mindössze 10-15 percet vesz igénybe.

• Villamosenergia elszámoló számla számlarészletező (éves hálózatból vételezett és visszatáplált mennyiség ismeretéhez)

• Napelemes rendszerének ismerete (éves termelés, és/vagy névleges kapacitás és tájolás)

A kutatás célja, hogy negyedórás adatok nélkül, amihez a hozzáférés nehezen megoldható kapjunk részletes képet arról, hogy a hazai HMKE berendezések hogyan termelnek és a megtermelt energia milyen arányban hasznosul helyben.

A kutatás során gyűjtött adatok kezelése és védelme kiemelt fontosságú számunkra. Az alábbiakban tájékoztatjuk Önt az adatkezelés módjáról és céljairól:

1. Adatgyűjtés és védelem
   Az adatokat kizárólag kutatási célból gyűjtjük. Az Ön által megadott egyedi adatok biztonságos módon kerülnek tárolásra, és harmadik fél számára nem adjuk át.

2. Anonimizálás és aggregálás
   Az adatokat anonimizáljuk, vagyis azokat úgy kezeljük, hogy az egyedi válaszok ne legyenek visszakövethetők az adatközlőhöz. Az adatok feldolgozása során aggregált formában készítünk statisztikai kimutatásokat.

3. Publikációk
   A kutatás eredményeit csak összesített, anonim formában publikáljuk. Az egyéni válaszok semmilyen körülmények között nem kerülnek nyilvánosságra vagy harmadik fél birtokába.

Amennyiben kérdése van az adatkezeléssel kapcsolatban, forduljon hozzánk bizalommal!

Részletesebb leírás az Adatkezelési tájékoztatóban.

A kutatás eredményéről mindenképpen írni fogunk, továbbá szeretnénk releváns információkat és híreket megosztani a témában.

A kérdőívet Gergely László, a BME ÉPGET doktorandusza állította össze az Épületenergetika Kutatócsoport és Szabó Csaba segítségével.

A kérdőívek Gergely László phd kutatásának eredményeit támogatják meg, illetve későbbi kutatásainkhoz is támaszt nyújtanak.

Az eredmények számos kritikus kérdésre választ adhatnak:

• Milyen mértékben használja fel közvetlen napelemes termelését a lakossági szektor?

• Jellemzően milyen méretezést követnek/ követtek a lakossági fogyasztók?

• Milyen dőlésszöggel jellemezhető a hálózaton lévő közel 300.000 HMKE?

• Milyen égtáj fele orientálódnak jellemzően ezek a napelemes rendszerek?

• Milyen mértékben és hogyan lehetne javítani a napelemes rendszerek termelésének helyi felhasználását?

A kérdőív számos eddigi feltételezésünket segít alátámasztani. Fő fókusza az a napelemes termelt energiamennyiség, amit kizárólag minden fogyasztó önmaga lát jelenleg. Ennek a mennyiségnek a becsléséhez a kutatások feltételezésekbe bocsátkoznak. 

Eddigi feltételezéseink és ahogyan a kutatások igazolhatják ezeket:

• A hazai lakossági napelemes rendszerek jellemzően a szaldó elszámolásra lettek méretezve, ebből következően az éves termelés az éves fogyasztás +/-10% differenciával.

  • a kérdőívben ez a szaldó elszámoló számla adataival és a HMKE éves termelésével igazolható

• A fentiekben méretezett rendszerek önfogyasztása 30% (emellett normál eloszlást mutat, szórása 0,0429).

  • Ehhez szintén a szaldó elszámoló számla és a HMKE termelés ad majd igazolási alapot

• Az egyes rendszerek esetében a legjelentősebb a fogyasztás éves jellege. Ezt a napi jelleg követi, majd ezek után a napelemes rendszer dőlésszöge és azimutszöge.

  • Erre vonatkozóan a napelemes rendszer tájolása ad majd használható információt. 

  • Az első kettőre vonatkozó állítást is igyekszünk kiolvasni a kérdőívből. Az éves fogyasztási mintázatra például a nagyfogyasztókból tudunk következtetni. Napi mintázatra való következtetésre nem lesz lehetőségünk.

• Az önfogyasztás szempontjából a napelemes rendszerek azimutszöge mindössze két azimutszögbe sorolható, melyek a kelet-délkelet és a nyugat-délnyugat-dél tájolások.

  • Ez egy igen érdekes állítás, erre is a napelemes rendszer tájolása adhat választ

• Emellett jelen kutatásunkban már azt vizsgáljuk, hogy a villamosenergia-profil átütemezése, akkumulátor használata és épületgépészeti rendszer termeléshez való igazítása közül melyik milyen mértékben tud segíteni az önfogyasztás növelésében. Külön-külön kutatások fellelhetőek erre, de az ritkaságszámba megy, amikor összenéznek gépészeti optimalizációt és villamos eszközök optimalizációját.

• Eddigi kutatásunk releváns eredményeiben létrehoztunk két új mutatót, melyekkel jellemezhetjük napelemes rendszereink hálózati interakcióját.

• Megmutattuk, hogy a helyben felhasználás azoknál a rendszereknél, melyeket az éves szaldó kiegyenlítésére méreteztek, 30% körüli.

• Feltártuk, hogy az egyidejűségeket legnagyobb mértékben a felhasználás éves trendje jellemzi, azonban nagy potenciállal rendelkezik a villamosenergia-felhasználás napi mintázata is.